JBManagement
4. tanfolyam a 4-ből

A kereskedési kockázatkezelés olyan szabályrendszer, amely meghatározza, milyen mérettel lépjünk be egy ügyletbe, hol korlátozzuk a veszteséget, és a tőke mekkora hányadát szabad elveszíteni egy adott időszakban. Az európai szabályozók statisztikái szerint a lakossági CFD-számlák 74–89 százaléka veszteséges. A fő ok nem a téves előrejelzés, hanem a tőkéhez képest aránytalan pozícióméret. Ez a tanfolyam az ezek mögött álló matematikát magyarázza el.

lecke 4.1

Vizsgáljunk meg két számlát azonos, 10 000 eurós befizetéssel és azonos, ötven százalékos találati pontossággal.

Az első kereskedő Az első kereskedő ügyletenként egy százalékot kockáztat, az átlagos nyeresége a kockázat kétszerese.

Száz ügylet alatt: ötven veszteség 100 eurónként mínusz 5000 euró, ötven nyereség 200 eurónként plusz 10 000 euró. A végeredmény plusz 5000 euró.

A második kereskedő A második kereskedő ügyletenként tíz százalékot kockáztat, egy az egyhez kockázat/hozam arány mellett.

Elég egy tíz egymást követő veszteségből álló sorozat – ötven százalékos pontosság mellett statisztikailag várható esemény –, hogy a számla megsemmisüljön, függetlenül a későbbi jelzések minőségétől.

az első kereskedő eredménye száz ügylet után, ügyletenként 1% kockázattal

egymást követő veszteség elég a második kereskedő számlájának megsemmisítéséhez 10% kockázat mellett

Következtetés: Ugyanaz az elemzés eltérő kockázatkezeléssel ellentétes eredményt ad. A pozícióméret erősebben határozza meg a kimenetelt, mint az előrejelzés minősége.

lecke 4.2

A visszaesés nem szimmetrikus. Az elveszített összeg visszaszerzéséhez többet kell nyerni, mint amennyit elveszítettünk, mert a nyereséget a lecsökkent tőkével kell megtermelni.

VisszaesésA visszatéréshez szükséges növekedésÉrték
5%
5,3%
10%
11,1%
20%
25%
30%
42,9%
40%
66,7%
50%
100%
70%
233%
90%
900%
visszaesés szükséges növekedés 100% feletti növekedés (a skála teljesen kitöltve)

Képlet: a szükséges növekedés egyenlő a visszaesés osztva egy mínusz a visszaeséssel.

növekedés = visszaesés / (1 − visszaesés)

Gyakorlati következmény A tíz százalékig terjedő visszaesés a normál munka keretében visszahozható. Az ötven százalékos visszaesés a tőke megduplázását követeli, ami a legtöbbeknek évekig tartó feladat. Ezért kell a megengedett legnagyobb visszaesést előre meghatározni, és elérésekor a kereskedést leállítani.

lecke 4.3

A standard: egy ügyletben legfeljebb a tőke egy–két százaléka.

Hány egymást követő veszteséget bír ki a számla különböző kockázati szinteken.

Kockázat ügyletenkéntVeszteség −20%-igVeszteség −50%-ig
0.5%
1%
2%
5%
10%

Ügyletenként tíz százalék kockázat mellett hét egymást követő sikertelen ügylet megsemmisíti a számla felét. Bármely kereskedési rendszerben hét egymást követő veszteség mindennapos esemény.

További korlátok, amelyeket érdemes előre meghatározni.

  • Maximális napi veszteség: a tőke három–öt százaléka. Elérésekor a kereskedés aznapra leáll.
  • Maximális havi veszteség: tíz százalék. Elérésekor szünet következik és a statisztika kielemzése.
  • Az összes nyitott pozíció együttes maximális kockázata: öt–hat százalék.

lecke 4.4

Képlet: a lotban kifejezett méret egyenlő a befizetés szorozva a kockázati százalékkal, osztva a stop pipben mért nagyságának és az egy lotra jutó pipértéknek a szorzatával.

méret (lot) = befizetés × kockázat % / (stop (pip) × pipérték)

Első példa: Befizetés 10 000 euró, kockázat egy százalék, EUR/USD devizapár, stop 25 pip, egy lotra jutó pipérték 10 euró.

Megengedett veszteség: 10 000 szorozva 0,01 egyenlő 100 euró.

Méret: 100 osztva 25 és 10 szorzatával egyenlő 0,4 lot.

Második példa: Ugyanaz a befizetés és ugyanaz a kockázat, de a stop 80 pip.

Méret: 100 osztva 80 és 10 szorzatával egyenlő 0,125 lot.

kalkulátor

Pozícióméret-kalkulátor

Módosítsa a paramétereket – a méret újraszámolódik. Az alapértelmezett értékek az első példának felelnek meg.

Kockázat ügyletenként a standard 1–2%-hoz képest1.0%

Pozícióméret

0.4lot

10 000 × 1% / (25 × 10) = 0.4
Megengedett veszteség
100 €
Veszteségek egymás után −20%-ig
22
Veszteségek egymás után −50%-ig
69
méret = befizetés × kockázat / (stop × pipérték)

A kulcselv, amely megváltoztatja a kereskedéshez való hozzáállást. A méret számítás eredménye, nem döntés. A stop nagyságától függ. Széles stopnál a méret csökken, szűknél nő. A pénzben kifejezett kockázat eközben állandó marad.

A fordított sorrend, amikor először a megszokott méretet választjuk ki, és csak utána tesszük be a stopot, oda vezet, hogy a kockázat ügyletenként többszörösen eltér, és egy sikertelen ügylet több sikeres eredményét törli el.

lecke 4.5

A kockázat/hozam arány a lehetséges veszteség és a lehetséges nyereség viszonya.

Kockázat/hozam arányA nullszaldóhoz szükséges minimális pontosság
1 : 1több mint 50%
1 : 1,5több mint 40%
1 : 2több mint 33,3%
1 : 3több mint 25%
2 : 1több mint 66,7%
3 : 1több mint 75%

Képlet: a minimális pontosság egyenlő eggyel, osztva egy plusz az arány értékével.

pontosság = 1 / (1 + hozam/kockázat)

Ebből fontos következtetés adódik: egy a háromhoz arány mellett négy ügyletből háromban tévedhetünk, és még nem veszítünk pénzt. Három az egyhez arány mellett hetvenöt százalék feletti pontosság szükséges, és ezt a szintet tartósan fenntartani rendkívül nehéz.

Megjegyzés a számítás tisztességéről. Az aránynak csak akkor van értelme, ha a cél realisztikus. Egy az öthöz arányt deklarálni úgy, hogy a take-profitot olyan távolságra tesszük, amelyet az ár húszból egy esetben ér el – ez nem az arány javítása, hanem önbecsapás. A célnak a piac szerkezetére kell épülnie: a legközelebbi jelentős szintre, a sáv határára, az alakzat kimért céljára.

lecke 4.6

A várható érték egy ügylet átlagos eredménye a rendszer keretében. Ez az egyetlen mutató, amely eldönti, hogy a rendszer nyer vagy veszít.

Képlet: a nyereséges ügyletek aránya szorozva az átlagos nyereséggel, mínusz a veszteséges ügyletek aránya szorozva az átlagos veszteséggel.

E = P(win) × átl. nyereség − P(loss) × átl. veszteség

Példa A nyereséges ügyletek aránya negyven százalék, az átlagos nyereség 300 euró, az átlagos veszteség 100 euró. Számoljunk: 0,4 szorozva 300 egyenlő 120, mínusz 0,6 szorozva 100 egyenlő 60. A várható érték plusz 60 euró.

Minden ügylet átlagosan 60 eurót hoz. Havi húsz ügylet mellett a várható eredmény körülbelül 1200 euró. Egyes ügyletek veszteségesek lesznek, egyes hónapok is. Ami számít, az az eredmény eloszlása hosszú sorozaton.

Ha a várható érték negatív, az ügyletek gyakoriságának növelése felgyorsítja a befizetés elvesztését. Ez magyarázza, hogy az aktivitás önmagában miért nem javítja az eredményt.

További mutatók, amelyeket érdemes követni.

Profitfaktor

A nyereségek összege osztva a veszteségek összegével. Irányadó érték: 1,3 felett.

Maximális visszaesés

A legnagyobb esés a számla csúcsától. Irányadó érték: legfeljebb húsz százalék.

Átlagos nyereség a kezdeti kockázat egységében

Irányadó érték: 0,3 felett.

A nyereséges ügyletek aránya

Csak a kockázat/hozam aránnyal együtt értékelhető.

lecke 4.7

Több pozíció nyitása nem mindig jelent diverzifikációt. Sok instrumentum szinkronban mozog.

Példák tartós összefüggésekre.

  • Az EUR/USD és a GBP/USD között erős pozitív korreláció áll fenn.
  • Az EUR/USD és az USD/CHF között tartós negatív korreláció áll fenn.
  • Az AUD/USD és az NZD/USD között erős pozitív korreláció áll fenn.
  • Az arany és a dollárindex általában negatívan korrelál.

Ha az EUR/USD, a GBP/USD és az AUD/USD párokon egyenként egy százalék kockázattal nyit long pozíciót, valójában egyetlen, három százalék kockázatú pozíciót tart a dollárral szemben.

Szabály: a korreláló instrumentumok együttes kockázatát egy pozíció kockázataként számolja. Az összes nyitott pozíció együttes kockázatát korlátozza a tőke öt–hat százalékára.

lecke 4.8

Rendszeres hibák, amelyeket a gondolkodás sajátosságai okoznak, nem a tudás hiánya.

Diszpozíciós hatás

Hajlam a nyereség gyors realizálására és a veszteséges pozíciók hosszú tartására. Pszichológiailag a nyereséget szeretnénk bebiztosítani, amíg megvan, a veszteséget pedig kivárni. Az eredmény: kis nyereségek és nagy veszteségek, azaz rendszerszinten romló kockázat/hozam arány. Ez valószínűleg a tipikus hibák közül a legdrágább.

Megerősítési torzítás

A már meghozott döntést alátámasztó információk keresése és az ellentmondók figyelmen kívül hagyása. Úgy nyilvánul meg, hogy addig váltogatjuk az indikátorokat, amíg egyikük a kívánt jelzést nem mutatja.

Az elsüllyedt költség csapdája

A veszteséges pozíció tartása azzal az indokkal, hogy „már ennyit veszítettem, most nem zárhatom”. Az elszenvedett veszteség nem befolyásolja a pozíció kilátásait, csak az aktuális piaci helyzet számít.

Visszanyerési kísérlet (revenge trading)

Új ügylet azonnali nyitása megnövelt mérettel egy veszteség után, hogy visszaszerezzük a pénzünket. A legpusztítóbb viselkedési minta, mert az emocionális döntést a megengedett kockázat túllépésével párosítja.

A szerencsejátékos tévedése

Az a hit, hogy egy veszteségsorozat után nyereséges ügyletnek kell következnie. Minden ügylet független, a korábbi eredmények nem változtatják meg a következő valószínűségét.

A kimaradástól való félelem (FOMO)

Belépés egy már lezajlott mozgásba abból a félelemből, hogy lemaradunk róla. Rendszerint az impulzus végén, a legkedvezőtlenebb áron történik.

lecke 4.9

A napló az egyetlen módja annak, hogy megkülönböztessük a működő rendszert a szerencsétől, és megtaláljuk a veszteségek konkrét forrását.

MezőMire jó
Belépés és kilépés dátuma és időpontjaKideríteni, mely órákban rosszabb az eredmény.
InstrumentumMegtalálni azokat az instrumentumokat, ahol a rendszer nem működik.
IrányEllenőrizni az egyik irány felé való elhajlást.
Méret és kockázat százalékbanEllenőrizni a szabályok betartását.
Belépési ár, stop és célÉrtékelni a tervezett kockázat/hozam arányt.
Tényleges eredményÖsszevetni a tervet a végrehajtással.
A belépés indokaMeghatározni, mely alakzatok nyereségesek.
Megjegyzés a szabályok betartásárólKulcsmező, lásd alább.
Emocionális állapotÖsszefüggést találni az állapot és a veszteségek között.
Képernyőkép a grafikonrólVisszaállítani a kontextust az elemzéskor.

A szabályok betartásáról szóló mező a leginformatívabb. Ha a statisztikát szabálykövető ügyletekre és szabályszegő ügyletekre bontja, gyakran kiderül, hogy a rendszer nyereséges, a veszteséget pedig a szabályokon kívüli, impulzív ügyletek okozzák. Ez megváltoztatja a feladat megfogalmazását: a probléma nem a rendszerben, hanem a fegyelemben van.

Elemzés: hetente nézze át a hét összes ügyletét, havonta számolja újra a mutatókat, és hasonlítsa össze az előző időszakkal.

lecke 4.10

1.

Hipotézis

Fogalmazzon meg egy feltevést a piac ismétlődő viselkedéséről. Például: a heti maximum áttörése és az oda való visszatérés után a mozgás a kitörés irányában folytatódik.

2.

Szabályok

Írja le a belépés, a stop elhelyezése, a nyereség realizálása és a pozícióméret feltételeit úgy, hogy két különböző ember ugyanarra a grafikonra alkalmazva azonos döntést hozzon. Ha egy szabály többféleképpen értelmezhető, az nem szabály.

3.

Visszatesztelés

Ellenőrizze a rendszert legalább száz ügyleten, olyan múltbeli időszakon, amely különböző piaci körülményeket tartalmaz: trendet, oldalazást, megnövekedett volatilitású időszakot. Számítsa ki a várható értéket, a profitfaktort és a maximális visszaesést.

4.

Előretesztelés

Alkalmazza a rendszert az aktuális piacon minimális mérettel egy–három hónapon át. A múltbeli eredmények szinte mindig jobbak a valósaknál, mert a múltban ismert a kimenetel, és a jelölés önkéntelenül is hozzáigazodik.

5.

Éles üzemmód

Csak az előretesztelés megerősítése után térjen át a munkaméretre. A méretet fokozatosan növelje.

6.

Felülvizsgálat

A rendszert a felgyülemlett statisztika alapján vizsgálja felül, ne egyetlen veszteséges ügylet után. Ha minden veszteség után megváltoztatja a szabályokat, az a rendszer hiányát jelenti.

Tipikus hiba – a túloptimalizálás. Egy sok paraméterű rendszert mindig be lehet úgy állítani, hogy a múltbeli adatokon kiváló eredményt mutasson. Az ilyen beállítás a múltbeli zajt írja le, nem egy tartós szabályszerűséget, és a valós piacon nem működik. Minél kevesebb a paraméter, annál stabilabb a rendszer.

Felelős hozzáállás a kereskedéshez

A tőkeáttételes CFD-kereskedés a tőke elvesztésének magas kockázatával jár. Néhány alapelv, amelyet érdemes elfogadni a számlanyitás előtt.

  • Csak olyan pénzzel kereskedjen, amelynek elvesztése nem befolyásolja pénzügyi helyzetét és életszínvonalát.
  • Ne kereskedjen kölcsönből, hitelből vagy a kötelező kiadásokra elkülönített pénzből.
  • A kezdeti szakaszban ne tekintse a kereskedést rendszeres jövedelemforrásnak.
  • Határozza meg a megengedett legnagyobb visszaesést, és elérésekor álljon meg.
  • Ha a kereskedés kezdi befolyásolni az alvását, a kapcsolatait vagy a munkáját, az a szünet jelzése.

Ha a kereskedés megszűnt kontrollált tevékenység lenni, és a kényszeres viselkedés jegyeit mutatja – a tétek emelése a veszteség visszanyeréséért, a veszteségek eltitkolása a közeli hozzátartozók elől, kereskedés kölcsönpénzből –, érdemes szakemberhez fordulni támogatásért. Az EU országaiban ingyenes segítő szolgálatok működnek a problémás játék- és pénzügyi viselkedésre.

Kockázati tájékoztató
önellenőrzés

0 / 8 megválaszolva0%

1.Miért fontosabb a kockázatkezelés az előrejelzés pontosságánál?

Helytelen. A helyes válasz: B

2.Mekkora tőkenövekedés szükséges 50%-os visszaesés után az eredeti befizetés visszaállításához?

Helytelen. A helyes válasz: B

3.Melyik ügyletenkénti kockázat tekinthető a professzionális megközelítés legelterjedtebb standardjának?

Helytelen. A helyes válasz: C

4.Mitől függ elsősorban a pozícióméret az ügylet méretének kiszámításakor?

Helytelen. A helyes válasz: C

5.Melyik minimális kockázat/hozam arány biztosít nullszaldót körülbelül 33%-os pontosság mellett?

Helytelen. A helyes válasz: B

6.Mit mutat a kereskedési rendszer várható értéke?

Helytelen. A helyes válasz: C

7.Miért nem jelent valódi diverzifikációt több pozíció nyitása különböző devizapárokon?

Helytelen. A helyes válasz: B

8.Melyik hibáról van szó, amikor a kereskedő azzal a gondolattal tart egy veszteséges pozíciót, hogy „már túl sokat veszítettem, nem zárhatom”?

Helytelen. A helyes válasz: C

F & Q

Az általánosan elfogadott irányadó érték a tőke egy–két százaléka ügyletenként. Tíz százalék kockázat mellett hét egymást követő veszteséges ügylet megsemmisíti a befizetés felét, és egy ilyen sorozat bármely rendszerben normális esemény.

A lotban kifejezett méret egyenlő a befizetés szorozva a kockázati százalékkal, osztva a stop pipben mért nagyságának és a pipértéknek a szorzatával. Például 10 000 eurós befizetés, egy százalék kockázat és 25 pipes stop mellett az EUR/USD páron a méret 0,4 lot.

A fő ok a tőkéhez képest aránytalan pozícióméret és a veszteség korlátozásának hiánya. Másodlagos okok: emocionális döntések egy veszteség után, a veszteséges pozíciók tartása és a nyereség túl korai realizálása.

Egy a másfélhez vagy jobb. Egy a kettőhöz arány mellett a rendszer harminchárom százalék feletti pontosságnál is nyereséges marad.

Egy ügylet átlagos eredménye: a nyereségesek aránya szorozva az átlagos nyereséggel, mínusz a veszteségesek aránya szorozva az átlagos veszteséggel. A pozitív érték azt jelenti, hogy a rendszer hosszú ügyletsorozaton nyereséget termel.

Igen. Stop-loss nélkül a veszteség nagyságát a piac határozza meg, nem a kereskedő. A pozícióméret kiszámítása a stop ismert távolsága nélkül elvileg lehetetlen.

Legalább száz ügylet múltbeli adatokon, plusz egy–három hónap ellenőrzés az aktuális piacon minimális mérettel.